Getting Started IV.

Hi!  Ma két részt is hoztunk! ;)
Nagyon örülünk, hogy olvassák ezt a blogot! :)
chatbe írjatok légyszives! :D (mert nem tudjuk érdemes-e folytatni a blogot)
Megértéseteket Köszönjük!




"-Hát tudom, hogy még csak egy fél napja ismerlek és nem tudok rólad nagyon semmit, ahogyan te se tudsz rólam, de nagyon tetszel nekem Liz! majd..."


Majd...szorosabban átölelte a kezeimet. -C..Calum,  én..nem tudom most mit mondjak..én..tényleg nem, ne haragudj! megpróbáltam volna kihámozni magam, de Calum nem engedett el, ami részben jól esett, de valahol meg úgy éreztem, hogy most el kell, hogy engedjem őt. -Calum! Most már mennünk kéne aludni, mert holnap még sok dolgunk lesz. -Oké! vágta rá szomorúan. -Calum ne legyél szomorú! -Nem vagyok az. küszködött könnyeivel a fiú. -Dehogy nem, látszik rajtad na gyere ide, kapsz egy jó éjt puszit. Adtam az arcára egy puszit, bár nemtudom, hogy javítottam vagy segítettem a helyzeten. Calum kiment a szobából, én meg ledőltem az ágyra és elnyomott az álom.
                                                                        ***
Majd arra ébrettem, hogy a konyhából röhögést hallok. Nagy nehezen lementem a konyhába, és láttam négy barmot reggelit csinálni. -Ti..Ti mit csináltok? -Most tettük tönkre a gofri sütődet. mosolygott rám Ashton. -Mit csináltatok??!! Itt van 2 éve az, hogy sikerült??!! - Mike leejtette és szét tört. mondta Luke. Majd torkom szakadtából elkezdtem nevetni, amire a fiúk furán néztek rám. - Min röhögsz? -Tudod Mike ez nagyon vicces! -Miért? -Mert nektek kell kifizetni! és csak én röhögtem, mert a többiek komolyan álltak és bámulták a földön landoló széttört sütőt.-Komoly, ugye csak viccelsz? -Nem! Csak vicceltem..szerinted?  Mindannyian Mikera néztünk, mert ő törte szét a számomra kedves gofri sütőt. -De most komolyan Liz? -Komolyan srácok..elhiszitek, hagyjátok csak van garancia majd kicsirélem én, csak az a tanulság, hogy én nekem kell rátok főzni! Majd nekiáltam, és csináltam rántottát, és bacont. Majd reggeliztünk. Calum egy szót sem szólt mindez alatt semmit. Majd Mike és a srácok elmentek FIFA-t játszani.  Elkezdtem a tányérokat leszedni az asztalról, mert ez is az én dolgom volt. -Segítsek? Nem tudom ki mondta de ezt feleltem - Nem kell köszi! Majd pakoltam tovább az elmosott tányérokat. De az illető aki ezt kérdezte még most sem ment el, csak nézte ahogy pakolok. -Biztos ne segítsek? -Biztos! feleltem nyűgösen, mert éppen elég volt az is, hogy a gofri sütőmet tönkretették. Nem akartam, hogy a tányérjaim is így végezzék. Gondolatom szerint elment akinek nem kértem a segítségét. Majd mikor végeztem megtöröltem a kezem a törlőkendőbe. Majd elindultam a fiúkhoz a kanapé felé és lehuppantam Ashton mellett. - Nah, hogy áltok a játékkal? -Hát kezdem unni. -Hát akkor Ashton elkezdhetsz öltözni, mert megyünk a parkba. Majd Luke rám nézett. -Tényleg? Most? Miért nem később? -Ahhjj Istenem nektek soha semmi sem jó. Néztem rá kiskutya szemekkel, amire ezt válaszolta.  -Nah jó akkor menjünk. Majd át öltöztek és én is.  -Nah akkor indulunk. ordítottam. Elindultuk a parkba, de már út közbe is hülyéskedtek a srácok. Igazat meg valva Luke-ot aranyosnak találtam, de Calum-mal meg már az elején is jól kijöttünk. Mire oda értünk már szarrá röhögtük magunkat. Csomó képet csináltunk magunkról és a parkról is.

Michael-el csomó régi emléket fel idéztünk köztük ezt is: -Liz emlékszel mikor itt randiztál azzal a sráccal aki neked nagyon tetszett, és lekakilta a madár. -Jah és elkezdett nevetni a bokor ugye Michael? -Jólvan na csak féltettelek. Mire a többiek röhögő görcsöt kaptak , annyira, hogy Ashton és Luke megbotlottak egymásba, és beleestek a virág ágyásba. Mire röhögő görcsöt kapott. Majd elindultunk haza felé. Én lemaradtam kicsit mert kioldódczott a cipőfűzőm.
Mivel Calum sétál leghátul, ezért mellé futottam. Kicsit kínos volt. -Hogy aludtál? próbáltam beszélgetni. -Jól. mondta, de úgy mintha nem is érdekelném. -Az jó. Majd előre mentem Michaelhez. És szomorúan mentem a fiúk mellett. Lassan ugyan, de hazaértünk. Benyitottam az ajtón és rögtön a szobám felé vettem az irányt. Felmentem a lépcsőn majd benyitottam a szobámba és ledőltem az ágyamra. Elbóbiskoltam olyan 10-15percre amikor jelzett a telefonom, hogy be kell vennem a gyógyszert. A fürdőszobámba mentem beadtam magamnak amit kell, majd távoztam az imént említett helyszínről és onnan lementem a konyhába gyümölcsléért. A fiúk gondolom a szobájukban voltak. levettem a felső polcról a kedvenc bogrémet és benyúltam a hűtőbe a barack léért. Kivettem és öntöttem magamnak egy bögrével. Amikor kiléptem a konyha ajtaján akkor Michaelbe ütköztem bele. -Szia! Mi jót csináltál Liz? -Semmit. adtam meg "hosszasan" a választ. -Na most meg mi a baj? -Semmi! Láttam Calum is lejött, ezért felsiettem. -Liz beszélhetnénk? kérdezte Calum és oda futott a szobám ajtaja elé. -Nem akarok! -De beszélnünk kell. -Calum! értsd meg, hogy én nem akarok veled beszélni. -Mondj legalább 2 okot! -Hát legyen..még nem is ismersz, de elmondod, hogy szeretsz! meg hogy én próbáltam kedves lenni veled a parkba, de te meg csak annyit mondasz nagy duzzogva, hogy jól. -Na pont erről lenne szó! Vettem egy mély levegőt, majd bementünk a szobámba és leültünk mind a ketten az ágyra. Én a baracklevemet szürcsölgetve hallgattam, ahogy Calum édesen próbálja nekem megmagyarázni, hogy ő ezt nem akarta. -Figyelj Calum, semmi baj...am..felejtsük el! -Biztos?..és nem is haragszol? -Igen biztos, és nem..nem haragyszok! Letettem a földre az üres bögrémet és Calum megölelt, mire benyitott Luke. -Héé! Ti..Nee..Calum..Ti..? Michael!!! kiabálta ezeket a szavakat. Ezekre a szavakra mindenki bejött, én csak fogtam a fejemet és ugy hllgattam megint végig az ordibálást. -Hé..hé..héé.héé! Srácok elég! Mondtam normál hangon. -Calummal csak összevesztünk és most békültünk ki Calum nem akar tőlem semmmit, ahogyan én sem akarok tőle semmit, csak megöleltük egymást. -Jó ezt elhiszem, mert őszinte voltál velem. mondta Michael. -Na de fiúk én nekem mennem kell, majd haza jövök, de ne gyújtsatok ki semmit..! nem jött válasz felőlük. -Rendben fiúk???? -Oké! -Na azért! nevettem el magam. -És hova mész Lizy? -Luke..nem, vagyok Lizy és könyvtárba. -Miért? -Mert vissza viszem a könyveket pár perc azt egész, majd jövök. -Milyen könyvet viszel vissza? -Metamorphoses-t.  -Az meg mi? -Lefordítva a címe azt jelenti, hogy átváltozások. -Nem hallottam még róla! -Ahogy a Titanic-ról sem ugye Luke...Mikey mondta ám, na de megyek! -Hééj Michael! ment oda Luke Mikey-hoz nevetve. Lementem és a könyvtárhoz kezdtem el sétálni, az általános iskolára emlékeztetett az út meg a gimire, amikor Mike-kal erre sétáltunk, amikor vége a sulinak. Senki nem szólt hozzám egész útközbe, ez zavart, mert hozzám mindíg beszélt valaki, amikor meg Mike elment turnéra, akkor a testvérem jött el hozzám látogatóba. Beléptem a könyvtári ajtón és leadtam a könyveket, és amikor jöttem ki megbotlottam és kibicsaklott a bokám, így kénytelen voltam taxit hívni. Nagyon fájt a lábam, így alig vártam, hogy hazérjünk. Fizettem, majd kiszáltam a taxinak nevezett kocsiból. Besántikáltam a nappaliba. -Mielőtt még valaki megkérdezné, kibicsaklott a bokám amikor jöttem ki a könyvtárból, holnapra biztos jobban lesz, -ömn..oké! -Mit csináltok fiúk? -Nemsokára Twitcam-ozunk, és azután meg felveszünk egy dalt és kirakjuk YouTube-ra. -Hajrá! -Te? -Én addig főzök, takarítok és gépezek. Gondoltam magamban, hogy felkéne mennem főzés után és nézni a laptomról, ahogyan Twitcamoznak. Fél óra eltelésével így is tettem, és amikor megláttam, hogy az én nagy zöld úszógumiba vannak begyömöszölve mind akkor nagyon nevettem, utána már csak Luke volt az úszógumiban.

Azongonolkoztam rákellene írnom testvéremre, hogy mikor találkozunk, meg ha már fent vagyok Facebookon akkor Anne-re is rá írok, hogy hogy van. Azt mondta testvérem, hogy ő csak 1 hónap múlva ér rá, Anne meg még nem válaszolt a kérdésemre. Elmentem mosdóba, és ha már ott voltam akkor letusoltam. És felvettem ezt:

Nagyon jól esett a hideg víz, ugyanis forróság volt. Majd elakartam ütni valamivel az időt, de semmi sem jutott eszembe. Mivel a fiúk gondolatom szerint nem Twitcamoznak 1 óráig, így benyitottam, hogy mit csinálnak. -Twitcamozunk. -Ohw jah oké akkor megyek. Próbáltam elmenni onnan, de egyikük sem engedett, de én nagyon utáltam, ha videóztak. Hát egy idő után vége lett a Twitcamnak. Mire pár órán belül érkeztek a kérdések a fiúk Twitterére: -Ki az a lány? Miért volt ott?, meg stb....  Szerintem elég idegesítő, hogy ha emberek mindenről tudni akarnak. Így én csak hallgattam a kérdéseket miket a fiúk hangosan olvasgattak fel. -Nah.. jólvan elég legyen ebből én unom.. mondtam nyűgösen. -Hát szerinted minket nem idegesít?! -Én azt nem mondtam, hogy titeket nem idegesít Luke! Én csak azt mondtam, hogy hagyjuk abba, mert unom. Akkor mit csináljunk hiszti királynő?? -1. Ashton nem vagyok hiszti királynő. 2. Nem tudom..





 

                                                                                                             

Getting Started III.

Hi! Hogy Vagytok?
Reméljük Tetszenek A Történetek!
Lehet szavazni is ----->
Jó Olvasást!


"Egyre közelebb voltunk egymáshoz amikor..."

Calum megakart csókolni, de én meglepődtem, és ellöktem, majd felugrottam és berohantam a házba. Sajnáltam őt egy kicsit mert szerintem nem nagyon értette miért tettem. Csak siettem és nem törődve senkivel fel szaladtam a szobámba, és szerintem Ashtont is ellöktem. Az igazság az, hogy nem azért nem csókoltam meg mert nem akartam, hanem azért mert cukorbeteg vagyok, és elfelejtettem beadni a gyógyszert magamnak. Beszaladtam a szobám fürdőszobájába, és bezártam. Gyorsan kutakodtam a szekrénybe mindent le lökve onnan, csak kerestem, mikor a fiókba megtaláltam. Gyorsan ki mértem az adagot, és beleszúrtam a hasamba. Elkezdtek kopogtatni az ajtón. Ashton volt az mivel ő látta, hogy hova szaladtam. Mike és Luke nem vették észre mert még mindíg kiabáltak. Calum meg kint bámult értetlenül. -Mi a baj Liz? Miért szaladtál el?- kérdezte Ash meglepődve.- Amm.. Semmi.. nincs semmi baj. Aztán hallodtam Mike ordibál, de már nem Lukekal, hanem Calummal.- Mit csináltál vele? mondta Mike, de szerintem már majdnem szétrobbant a dühtől. Amikor ezt meg hallodtam törtem ki a fürdőszobábol azt ordítva, hogy -Semmit, Calum nem csinált semmit. ordítottam el magam.  Mire mindenki meglepődve nézte, hogy kijöttem. Ashton megkérdezte, hogy- De akkor miért voltál bezárkózva  a fürdőszobába, és rohantál el?- Mert.. mert.. és befejeztem a mondatom és gyorsan kiakartam találni valamit. -Mert mi? kérdezte Luke. -Mert nagyon pisilnem kellett. mondtam, és tettem egy eröltetett mosolyt. -Liz hülye azért nem vagyok! mondta Mike. majd ezt is hozzá fűzte.-1. Tudom mikor hazudsz! -2. Jah ezért zárkóztál be a fürdőbe? mondta és nagyon komolyan nézett rám ami megilyesztett. -De Mike nincs semmi baj.. esküszöm. Néztem rá kiskutya szemekkel, de nem hatott, most az egyszer nem sajnos. -Miért nem mondod meg? kérdezte Calum,. Elég szomorúnak tűnt, hát nem válaszoltam a kérdésre. -Liz mi addig nem megyünk el míg el nem mondod. mondta Ashton, egy kicsit fenyegető hangon. Majd éreztem ahogyan megtelik a szemem könnyekkel. -Liz, most meg miért sírsz? -Mert, hogy faggatóznak a barátaid, pedig nem is ismernek, és ha én nem akarok valamit elmondani, annak van oka Michael érted..? -Értjük, de biztos nem olyan vészes! Vágta rá Luke. -De az..Michael én cukorbeteg vagyok! Majd teljes zokogásba kezdtem és átöleltem Michael-t, mintha a legaranyosabb plüss macim lett volna. Éreztem ahogy Michael is sírt. -És ezt mikor akartad elmondani? Amire válaszként csak szorosabban megöleltem.

-Sajnálom! Hallottam egy hangot mögöttem és szerintem Calum mondta. Elengedtem Michaelt, hogy lássam a többieket. -Michael nem tudtam eldönteni mikor mondjam el neked, mert nem akartam ,hogy szomorú legyél. És Calum nem kell, hogy sajnálj, mert már megszoktam. Tettem egy eröltett mosolyt, hogy jobb kedvük legyen, de nem sikerült. Majd megkérdezte Michael, hogy -Mit csináltál a fürdőbe? -Hát Michael amit kell, mivel cukorbeteg vagyok ezért gyógyszereket szedek. - Milyen gyógyszert? kérdezte Luke kiváncsian. -Hát szurkálni kell magamat. mondtam egy kicsit hallkabban. -Na de fiúk jó éjszakát! mondtam majd próbáltam kilökdösni őket a szobámból. Nagy nehezen kimentek és jó éjt kívántak. Éjszaka sokáig nem tudtam aludni. Ezért a fal felé fordultam és gondolkodtam, azon ,hogy jó ötlet volt-e elmondani mindezt Michael-nek és a srácoknak. Csak bámultam a falat és ezen gondolkodtam, amikor hallottam, hogy belépett valaki az ajtón. -Psszt! Liz ébren vagy? hallotam, hogy mondta valaki, de nem tudtam eldönteni ki az, ezért felnyomtam az éjjeli lámpámat, hogy lássam ki is nyitott be az északa közepén. -Calum?,mit keresel itt? mondtam egy kicsit meglepődve. -Hát csak megnéztem jól vagy-e! -Ja! Persze, amúgy gyere csak beljebb!  -Amúgy hogy-hogy nem alszol? -És te hogy-hogy nem alszol? viccelődtem vele, majd a fiú leült az ágyra. - Hát én azért nem alszok mert rád gondoltam folyamatosan, és csak meg akartam nézni jól vagy-e. Mikor meghallottam amit mond meglepett egy kicsit.- Hát, látod, hogy jól vagyok nincs semmi baj. Vigyorogtam el magam. - Miért pont rám gondoltál? -Mert nagyon meg sajnáltalak...! -Jajj Calum ugyan már! Nem kell csak azért rám gondolni, mert beteg vagyok. Majd Calum kinézett az ablakon, és nem szólt egy szót sem. -Calum! öleltem meg hátulról. -Mi a baj? én is elmondtam. -Hát tudom, hogy még csak egy fél napja ismerlek és nem tudok rólad nagyon semmit, ahogyan te se tudsz rólam, de nagyon tetszel nekem Liz! majd...

Getting Started II.

Hi! My Little Hood! Reméljük Jól Telt A Napotok!
Meghoztuk a folytatást! Reméljük Tetszeni fog!
Jó Olvasást!(:

"...Az jó! mondta Anne ismét!"


Majd elkezdődött a film. -ez vicces rész lesz! Mondta Michael. -Psszt! -Okéoké! Majd tovább néztük a filmet, tudva, hogy Michael végig belefog szólni. Én nem tudtam a többiek hogy voltak vele, de a ropogtatásoktól abszolút nem lehetett hallani semmit, az előnyöm meg az volt, hogy vagy ezerszer láttam ezt a filmet és tudtam a szövegét. A filmből olyan bő 40 perc telt el, amikor Michael ismét megszólalt. -jajj ez tudom melyik rész! -Mindenki! mondta Luke egy kicsit morcosan, hogy hagy nézze már a filmet, erre Michael dünnyögött valamit az orra alatt. -Michael psszt már! mondta Luke kicsit mérgesebben. -Ne szólj bele! -Én ne szóljak bele amikor végig beszéled a filmet! -Jah! és..? -Mi és Michael mi és? Veszekedtek percekig...órákig és csak veszekedtek..és veszekedtek, amikor már elegem lett és ordítottam eggyett a "fülükbe". -Elég legyen már! Nem azért jötettek ide, hogy veszekedjetek már az első napon!..amugy is tudtommal ti nagyon jo barátok vagytok és van badátok is..szoval nem vagytok már holmi dedósok hogy egy filmen összevesszetek!..vagy igen? Kiordibálva magamból a dühömet mentem ki az udvarra friss levegőt szívni, és azon gondolkoztam, hogy "miért vesznek össze, amikor nagyon régi barátok?" -Liz, Nyugi! Ölelt meg hátulról valaki. megfordultam és teljesen meglepődött fejjel néztem az előttem álló fiúra. -Oké! én nyugodt vagyok! mondtam egy kicsit megszeppenve. -Hát..nem úgy tűntél egy percel ezelőtt amikor bent leordítottad a fiúk fejét.-Jajj Calum, mert te mit csináltál? -Semmit! -Téged nem zavart? -Nem, mert ilyenkor le kell nyugodni, hagyd hagy adják maguból a düht, és amugy is a végén már csak azért kiabáltak egymással mert jól esett nekik hidd el Liz! -Én azt értem, hiszen nekem is jó volt kiabálni egy kicsit, de ez nem megoldás, hogy össze vesszenek csupán azért mert "jol esik". mutogattam az ujjaimmal össze-vissza. -De ilyenkor te ne hagyd hogy téged is idegesítsen a dolog...gondold azt, hogy majd abba hagyják, vagy nézz tévét. -Ja! nézzek tévét míg a barátaim a nappaliba szidják egymást!? Calum most komolyan? -Nyugi Liz! -Hogy Nugodjak meg Calum..mond már meg, amikor kedvességgel vártalak  titeket és ez lett vége! mutattam be ahol a fiuk hadonásztak egymás előtt, és közbe kicsordúlt a szememből egy sós könycsepp, ami végig szaladt az arcomon, majd anyakamon és végül a ruhám felitta, és ez a folyamat játszódott le ujra meg ujra. -De most komolyan Calum nézz rájuk ez olyan szomorú. -Cssssst! Nyugodj meg, azt majd Ashton elintézi, de most nyugodjunk meg..oké? -Ühümn..! bólintottam egyet. -Nos üljünk le a lépcsőre, vegyél mély levegőt és beszélgessünk valamiről! ölelt meg a fiú és kedvesen beszélt velem, ami nagyon jól esett és nem engedtem volna el soha. -Te láttad tegnap az MTV-ét? -Igen! láttalak benneteket, és nagyon jó koncert lehetett. -Az isvolt! képzeld el az egyik rajongó feldobott egy Póni plüsst..nagyon jókat elnevetgéltünk!- azt is láttam meg amikor Ashton vissza dobta a közönségbe, csak azt nem értem miért nem a gazdájának dobta vissza, mert a lány amit nektek szánt az egy rajongónál kötött ki. -Hát..ezt én sem tudom hogy van! nevette el magát aranyosan.  -ooh! nézd hulló csillag! kívánj! kiabáltam el magam. -Azt kívánom hogy....! majd mind a ketten kívántunk valamit. -Nézzünk csillagaot, az leköti az embert csak közbe ne rossz dologra gondolj. -Oké..! Felálltunk és leültünk a föld közepére, az eget bávulva, mint valami kislány aki még nem fogta fel a dolgokat, hogy magára maradt. -De Szépek a csillagok! -Azok, mint te Liz! -Jajj Ugyan már Hood ne hülyéskedj! boxoltam bele a vállába. -Nem, ez nem hülyeség! -persze. Mind a ketten hátra dőltünk és úgy néztük továbba meseszép csillagokat, amik nekem valamiért nagyon tetszenek. -Ez olyan csacsiságnak fog hallatszódni de nem az! -Mondd Liz Nyugodtan! -Szerinted is vagy szerintem olyanok a csillagok, mintha szabadok lennének, mintha közben mindig vigyázna rájuk valaki! -Nem hülyeség amit mondasz, én mondjuk hiszek abban, hogy te arra csillagra vigyázol amelyiket minden egyes hullócsillagnál kiválasztasz vagy amikor megjelenik este az elso csillag az égen és azt mondod az én csillagom akkorte "vigyázol rá" ő meg "szerencsét ad". mutogatta az idéző jeleket a kezeivel.-Köszönöm Calum, hogy meghallgatsz, és segítesz nekem annak ellenére, hogy még csak ma ismersz. -Ugyanmár régi és új barátoknál ez alap! Majd felültünk, átölelt és szembefordult vele, ennyire közel még senki sem volt hozzám mint akkor Calum Hood. Egyre közelebb voltunk egymáshoz amikor...

Getting Started I.

Hi! Az Első Pár Rész Nem Lesz Olyan Izgalmas! De Utána Már Mindenféle Történet is Belekavarodik! Kérjük Kedves Türelmeteket! Nagyon Szépen Köszönjük! Reméljük Tetszeni Fog! Jó Olvasást!

Elisa Meyers a nevem és Sydney-ben lakom, 18 éves lettem tegnap előtt. Ez egy nagyszerű nap számomra, mert régi barátom Michael meglátogat, már alig várom hogy kiérjek a reptérre és láthassam őt. Amikor végre megérkeztem olyan délután kettő óra lehetett, leültem egy szabad székre és ott vártam. Rengeteg ember volt és azon gondolkoztam, valyon észre fog-e venni, amikor kizökkentett valami a gondolataimból. " Az Amerikai járat 2 órát késni fog." mondta be a hangosbemondó, mire egy kicsit nyöszörögtem. Majd hátra dőltöttem a fejemet és elszundítottam. -Liz! Ébresztő! rángatta meg a vállamat valaki. Kinyitottam a szemem, és szines hajú barátom állt előttem. -Szia! Hallottam 2 órát késni fog a repülő és elszundítottam! -Semmibaj! Majd egy szőkeség elém lépett és nyujtotta a kezét. -Szia! Luke vagyok! -Elisa! Mutatkozott be. -Ja! Igen, Ők Itt A Banda Többi Tagja! Mutatta be őket. -Ashton-Elisa, -Calum-Elisa, -Luke-kal már megismerkedtél. Elkezdtünk sétálni a kijárat felé amikor egy csapat lány oda szaladt a fiúkhoz sikítozva, egy ki iseig csak álltam és tűrtem ahogy az a tömeg lögdös. Elegemlett a tömegből és ki turakodtam magam az emberek közül a friss levegőre ahol az álltalam hívott nagy taxi állt. Oda sétáltam és bekopogtam az ablakon, amire a sofőr lehúzta az imént említett tárgyat. -Jó Napot! Tudna még egy kicsit várni? -Hogyne! Hírességek? -Igen!..Nos én beülök, majd dudáljon nekik! -Rendben Hölgyem! -Nyugodtan Tegezhet! Mire a Sofőr csak bólintott egyet. Olyan fél órába is beletelhetett mire eljutottunk addig hogy a fiúk beüljenek a taxiba. -Woow Mennyi Ember! mondta Azt hiszem Ashton. Lassan Elindult a Taxi. Luke berakta a fülhallgatót és zenét hallgatott, Ashton selfie-ket készitett, Calum csak nézte Michael-t és olyan volt mintha beszélnének csak olyan különös módon, én meg gondolkoztam, hogy mit kellene csinálni ha majd haza értünk. A gondolatom másfelé terelődött amikor Calum levette a pólóját, ugyanis Sydny-ben nagy volt a forróság. -Elisa lerakod a pólómat magadmellé? -Persze! amugy szólitsatok csak Liz-nek! -Akkor Köszönöm Liz! -Nincs Mit! Megérkeztünk, fizettem a taxisnak, majd kiszálltunk és elindultunk a házam felé, ami nem volt túl nagy. Bevezettem őket házba, meg mutattam a szobákat és kedvük, ízlésük szerint helyet foglaltak. Én bementem a konyhába uzsonnát készíteni, ami azt jelentette, hogy szendvicset készítek. Fogtam a bagettet, felvágtam, megvajaztam...és amit még kell azt megcsináltam és már készen is van az Elisa szendvics. Michael nagyon szereti. -Fiúk! aki éhes az jöjjön le csináltam szendvicseket! kiabáltam, mire egy perc se telt el de mind ott ült az asztalnál azt várva, hogy vigyem oda nekik. -Tessék! raktam oda mindannyióuknak a tányérjára. -Ez a kedvencem! mondta Michael. Meg uzsonnáztunk. -Hmm! ez nagyon finom volt Liz! -Köszönöm! Máskor Is! -Köszi Liz! -Nincs Mit! -Fifaaaa! kiabálta el magát Calum. Oda mentünk, és mind a kanapéra ültünk, én meg bekapcsoltam nekik a játékok hagy játszanak kiválsztották a csapatot. -Én megyek folytatom a dolgomat! -Gyere már! -Nem most nem fiúk majd máskor, úgy is vagytook....! -2 hónapig! segített befejezni a mondatot Luke. -Igen addig, Köszi! -Na de megyek, itt leszek konyhába vacsit csinálok! -úúh! dejó köszi, mi lesz a vacsi? -Spagetti! ha az ugy jó! -persze! nem tudom hogy lehetnek éhesek amikor most ettek meg egy jókora nagy szendvicset. Elkezdtem csinálni a spagettit. Megsináltam a szószt is már csak a tésztára várok, hogy főjjön. Addig csináltam teát meg gyümölcsmixet. Leültem egy székre, és szürcsölgettem a teát. A nappaliból beszűrődött hangok alapján jól érzik magukat. Nagyon sok ideje vagyok már a konyhába, ugy gondoltam kinézek a fiúkra, és ugy is tettem. -Na hogy álltok? -Michael fog nyerni! Mindenki elnevette magát, mert Michael egy nagyon idétlen fejet vágott.                  
Luke röhögő görcsöt kapott, amire Michael és Calum is nagyon nevetett. -Hát te ashton!? nem játszol? -Nem nem szeretem, inkább telefonozok. -Értem, nos fiúk nem sokára készen van a vacsora. -Oké! Lehúztam a tésztát a gézról, a gázt elzártam, leszűrtem a tésztát a szósszal össze kavartam és megterítettem. -Liz mennyi az idő? kérdezte Michael. -6 óra van Mikey. -Jézusom már ennyi iső eltelt? -Bizony-Bizony, na de gyertek az asztalhoz utána majd játszotok még! Mindenki leült a helyére és jó ízűt evett. jó volt nézni hogy ízlik a főztöm, ami nem nagy dolog. Elkeztem pakolni az asztalrol, mert már láttam senki nem eszik. Ismét lepakoltam, elmosogattam, a maradék ételet beraktam a hűtőbe. "Kopp-Kopp" kopogott valaki. -Nyitom egy pillanat! Oda szaladtam az ajtóhoz, majd kinyitottam azt. -Sziaa Anne! -Szia-sziaa!  -Michael! -Ő is itt van? -Igen..Michael, mutasd be Anne-nak a fiukat! -Én addig előkészülök a szobába a mozihoz, majd ha megismerkedtetek akkor gyertek mind a szobába. -JóJó. Beállítottam a filmet vettem elő üccsit, meg popcorn-t,és chips is volt, és végül besötítettem. Annyit veszek észre mikor megfordulok, hogy mind ott fekszik az ágyon, amit jót nevettem, vagyis fuldákoltam. Leültem én is közéjük és Anne megnyomta "play" gombot, majd elindult a film. -Mit nézünk? kérdezte a popcornal teli szájával Calum. -Másnaposok egy. -Az jóó! mondta Anne ismét.